2. rész

  Már eltelt egy hónap, de csak az egy csók volt köztük, semmi más. Musaravina persze próbált egy-egy csókot Mosima szájára adni, de nem sikerült. Ma is megpróbálja, csodálkozik is. A fiú hagyja, de így szól:

  -Ez az utolsó ebben az évben!

  -Hogy mi van? Te meg vagy őrülve? Már egy hónapja járunk, ez a második csók, és azt mondod, hogy ez az utolsó ebben az évben? Neked mi a bajod? – kiabál ám a lány, hallja mindenki.

  -Bocsáss meg, de engem egy átok sújt. Évente csak kétszer csókolózhatok.

  -Hogy mi? Átok? Milyen átok ez?

  -Még kicsi voltam. Megpusziltam a száján egy lányt, aki valóban egy elvarázsolt hercegnő volt, nem tudhattam. S akkor jött egy boszorkány, aki megátkozott azzal, hogy csak egy évben kétszer csókolhatok meg egy lányt, és ha nem tartom be, akkor a lány meghal!

  -Úristen! Meghal? Nem lehet igaz! De ettől az átoktól ugye meg tudsz szabadulni?

  -Igen, de elég nehéz…

  -Mondd meg! Hogy szabadíthatlak meg?

  -Csak egy másik srác tud engem megszabadítani.

  -Mi? Egy srác? Ne már!

  -De! Csak akkor szabadulok meg, ha megcsókol egy fiú! Vicces mi?

  -Hát nem mondanám! Keríteni kell egy olyan fiút!

  -De akkor azt fogja mindenki hinni, hogy én a fiúkat szeretem!

  -Majd titokban!

  -Na azt már nem! Inkább nem!

  -De akkor én szakítok veled!

  -Jaj! Na jó! Tedd meg! Keress egy fiút nekem!

  -Vedd úgy, hogy már el is van intézve!

  -De addig nincs csók!

  -Jó, tudom! De arcra puszi lehet?

  -Hát persze! Az nincs megtiltva!

Majd egy egyszerű puszival elválnak. Musaravina még egyszer visszakiált Mosimanak, de nem hallja meg a fiú, csak integet, és hazaindul.

  A csajt otthon a macskája fogadja sok kiscicával együtt.

  -Konichiwa! Üdv itthon Musaravina! – szólt a macska.

  -Szervusztok kicsikék, szervusz Micó! – felelt a lány.

Musaravina egyedül él, de mégsem egyedül, hiszen ott vannak neki a macskák, azok a beszélő cicák!

  -Hékás! Musaravina! Hova mész?

  -Csak átöltözöm!

  -Siess, a kicsikéim tejre és ételre vágynak? Na meg én is!

  -Mit kértek?

  -Tej, meg valami hús!

  -Jó, mindjárt megkapjátok, már megyek is!

A lány ide-oda fut, adja a macskáknak a tejet, a húst, majd ő maga is leül egy meleg tea mellé.

  Mai nap szerencsére szombat, nincs suli, de így nem találkozhatnak a szerelmesek, de ki tudja. Musaravinanál csörög a telefon, de ki ne tudná ki az,, persze, hogy Mosima! De mire a lány odaér, leteszi, csak a hangüzenetet hallhatja már. „Musaravina, ma 2 órakor legyél a Studionál! Pussz”

  -Na, üzent a pasid? – kérdezi Micó.

  -Képzeld! De nem mehetek el.

  -Miért?

  -Baj van. Hallottam a hangján. Valami nagyon nagy baj van.

  -Csak nem lehet olyan nagy baj!

  -Hát én nem is tudom!

  -Elmegyek veled!

  -Hát… Na jó, de nem szabad megszólalnod!

  -Oké!

Musaravina elindul Micóval, de a macskának hoznia kell a kölykeit is.

  -Nem mondtad, hogy félnek a kölykeid egyedül! – mondja a lány.

  -Én se gondoltam, de itt a kosár, majd te hozod őket!

  -Van más választásom?

  -Nincs!

Hát elindulnak, épp hogy odaérnek két órára, de Mosima tényleg eléggé ideges.

  -Lehet, hogy mégis van valami baj! – mondja Micó.

Erre már nem figyel a lány, csak megy. Odaér Mosimahoz, mire így szól a fiú:

  -Csak hogy! Tudod, van egy kis, vagyis inkább nagy baj!

  -Először is, szia! És milyen baj van?

  -Szia, vagy nem szia, ez most mindegy!

  -Inkább mondd, hogy mi a baj!

  -Az a baj, hogy kaptam egy levelet, méghozzá attól a boszorkánytól, akiről beszéltem!

  -Jaj! Nem igaz! És? Mit ír?

  -Tessék! Olvassd el! – és odaad egy levelet.

  -Vagyis sietni kell.  – mondja a lány.

  -Igen, sietni kell!

  -Az nem kifejezés! – szólalt meg Micó.

  -Micó! Nem igaz! – figyelmeztette a csaj a macskát.

Mosima körülnéz, nem lát senkit:

  -Látom, beszél a macskád.

  -Hát… Igen.

  -Akkor megmutathatom neked!

  -Mit?

  -Gyere Korta!

És előbújik Mosima lába mögül egy apró kis kutya, aki nagyot néz, majd visszabújik.